2012. március 23., péntek

Árnyékoltan


Az ember nem hagyja el az árnyékát, ahogy jobb esetben önmagát sem bár az éjszaka egy időre mindig betakarja.
Szerencsés vagyok. Én még látom, önmagam s az árnyékom is.
Sokat gondolkodtam azon, hogy vannak kultúrák, akik ünnepeiken kifejezetten nagy jelentőséget tulajdonítanak az "árnyékmeglátásnak". Ha valaki a Hold visszfényénél nem látja meg magát a zsinagóga falán az rosszat jelent. Furcsán elbeszélünk egymás mellett.
Van akik a Naphoz kötik életüket/ünnepeiket s vannak, akik az Éjjelhez s a Holdhoz.
Én a Fényben állok és sosem gond meglátni árnyékomat s milyen rossz lehet éjjel azon aggódni, hogy lesz - e árnyékom vagy sem. Hogy egyeztetünk, hogy alkalmazkodunk egymáshoz ha az ő szombatja az én péntekemen van.(?)
Hmm..
Ez csupán csekélység a Mindenhez képest, mégis, éltünk órái és mozgatórugói másképp zakatolnak.

Szóval, hogy hova szerettem volna jutni.? Én a Fénynek örülök míg más a sötétben retteg. Tudom írva vagyon nekem is és másnak is ha máshol nem hát a lelkében, mihez tartsuk magunkat .. de legalább hajnalban találkozhatnánk.. néha.




/ Tora - Szukkot -  Ezen az éjjelen árnyékjóslással akarják megtudakolni a jövőt. Az árnyék az embernek része vagy éppen helyettesítője. Romániában az építőáldozat helyett egy elhaladó ember árnyékát vetették papírra vagy lécre, s azt falazták be. A hiedelem szerint az ember maga is elpusztult. Boszorkányperekben gyakori vád, hogy "embereket mért", vagyis Iemérte az árnyékukat (Ethnographia. XLVI. 1935. 38.). Akinek nincs árnyéka, meghal. A Zóhár ismeri azt a hiedelmet, hogy harminc nappal halála előtt az embernek nem látható az árnyéka. Juda Chászidnak (Jámbor Dudának) a német néphittől erősen befolyásolt körében bukkan fel a XII. század végén az a felfogás, hogy aki Hosáná Rábbá éjjelén nem látja fejének árnyékát, az abban az évben meghal (Széfer Chászidim, 452, Wormsi Eleázár: Rókéách. 221.).   Ezen az éjjelen árnyékjóslással akarják megtudakolni a jövőt. Az árnyék az embernek része vagy éppen helyettesítőj (Széfer Chászidim, 452, Wormsi Eleázár: Rókéách. 221.).   /

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése